Befejeződött a Marvel első nagy költségvetésű terápiás sorozata.
Talán némileg viccesnek tűnik ez a kijelentés, de nem annak szántam, ugyanis a WandaVision szerintem elsősorban egy sorozat a gyász feldolgozásáról és csak másodsorban szuperhős történet. A továbbiakban SPOILERES leszek, szóval csak az olvasson tovább, aki látta a teljes évadot!
Újabb mérföldkőhöz érkezett az MCU és nem csak azért, mert végre megszületett a Skarlát Boszorkány, hanem azért is mert bemutatkozott a Marvel filmes univerzumának első szuperhős családja is. Gondolom sokan azt hitték, velem együtt, hogy az első majd a Fantasztikus Négyesből jól ismert Sue Storm és Reed Richards és az ő gyerekeik lesznek majd az elsők, de nem így történt. Bevallom őszintén, nem is bánom, hiszen ennyi év hanyagolás után teljes mértékben kiérdemelt volt, hogy Wanda és Vízió családja vegye át ezt a szerepet. Még ha kicsit keserédes is lett ennek a végeredménye.
Őszintén szólva nem vagyok egy nagy MCU rajongó, Marvel rajongó igen, de az MCU eddig nem kápráztatott el túl sokszor. De mikor meghalottam, hogy érkezik a WandaVision, rögtön izgatott lettem, hiszen képregény rajongóként már nagyon régóta követem az ő történetüket és öröm volt látni, hogy Kevin Feige-ék ezúttal nem a szokásos közepest hozták és mertek kicsit kockáztatni. Elvégre már maga az a tény, hogy két olyan karakterről készítenek sorozatot, akiknek eddig összesen nagyjából fél órányi jelenetük volt a filmekben HAT ÉV ALATT, merész húzás, aztán erre még rápakoltak pár lapáttal a szitkom stílussal, ami nem a legközkedveltebb stílus, pláne a képregény adaptációk kedvelői közt. Ennek ellenére mégis olyan remekül megkomponált sorozatot kaptunk, amiről még álmodni sem mertem, hogy pont a Marvel/Disney párostól látok majd. Már maga a téma, a gyász és annak hatása egy hatalmas erejű karakterre, olyan téma, ami nem a legelterjedtebb történet a mai világban, könnyen lehet vele sikert aratni, de hatalmasat is lehet vele bukni. A Marvel csapat szokásuk híven nagyjából félúton találták meg a közös nevezőt. Bár én szerettem volna, ha kicsit jobban kibontják a témát, de érthető, hogy nem túlozták el, látva az átlagosabb MCU rajongók véleményét. Az évad során rengeteg emlékezetes momentum volt és erre a finálé és rápakolt, főleg, ha az ember képregény rajongó és régóta ismeri a karakterket. Sok embertől láttam olyan véleményt, hogy a harcok a végén a tipikus MCU színvonalat képviselték, tehát külsőleg szép és jó, de semmi extra. Én ezzel nem értek egyet egy kicsit sem, hiszen ott van például a két Vízió harca, ami nem egy szimpla üsd vágd nem anyád stílusú értelmetlen erőszak volt, hanem a karakterhez méltón inkább elmeharc. Nagyon tetszett, ahogy a Wanda által kreált Vízió a helyreállította úgymond Fehér Vízió rendszerét, ezzel megkreálva, helyrehozva, végül is saját magát. Arról nem beszélve, hogy ezzel megnyitottak egy újabb lehetőséget afelé, hogy mélyítsék a későbbiekben majd az ő karakterét is.
Aztán ott van ugye Wanda és Agatha harca, ami látvány szempontjából valóban tipikus képregény harcnak mondható. Ugyanakkor ez volt az első olyan harc az MCU történelmében, mikor történtek meglepő dolgok is harc közben. Még engem is sikerült meglepniük, pedig ez már elég ritkán sikerül. Nem rémlik olyan, hogy egy hős, jelen helyzetben inkább antihős, hisz Wanda itt inkább az, úgy harcolt volna, hogy egy konkrét tervvel készült. És ettől volt igazán jó a kettejük közti harc, mert bár a képregények olvasói tudják, hogy Wanda erős és egyáltalán nem buta, mégis hatalmas élmény volt látni, hogy Skarlát Boszi mindössze pillanatok alatt elsajátította a teleportálás képességét és a végső harc során olyan pimasz módon vert át egy nála jóval tapasztaltabb, több mint 300 éves boszorkányt, hogy csak lestem, ahogy Agatha is. Ezeknek a jeleneteknek köszönhetően végre egy olyan harcot kaptunk a Marvel filmes univerzumába, aminek volt értelme is nem csak úgy odadobták elénk mert jól néznek ki az effektek vagy mert kell egy drámai lezárás a végére, mint a ’Végjátékban’ Tony halála például, ami teljes mértékben felesleges volt. Igaz, hat év kellett várni rá, de mostanra az átlag MCU néző is megtapasztalta feltéve, ha látta a sorozatot, hogy mitől is olyan erős Wanda, mindezt úgy, hogy igazán most sem láttuk a teljes erejét hiszen még kezdő. Egy biztos, hogy Feige bandája minden igényét kielégítette a képregény rajongóknak, hiszen Skarlát Boszorkány a lehető legtökélesebb módon elevenedett meg a szemünk előtt. Az új szerkójára pedig nem hiszem, hogy lehet panasz. Ráadásul elég nagy a hasonlóság az új X-Men filmekben megismert Magnetóéval, nyilván nem véletlenül.
A finálé negatívumaként talán egyedül azt lehetne felróni, hogy Agatha nem lett igazán felhasználva, itt-ott elszórt pár morzsát a jövőre nézve, de úgy érzem, hogy lehettek volna kicsit egyértelműbbek is a készítők, hiszen az átlagos nézők nem biztos, hogy érteni fogják, mi miért történt. És itt van Evan Peters karaktere is, aki talán még nagyobb csalódás lehet sokak számára. Számomra annyira nem, mert én nem vártam, hogy valami hatalmas nagy szerepe lesz, persze ki tudja, mit hoz a jövő. Nem ez lenne az első alkalom, hogy máshogy történik valami, mint aminek elsőre tűnik. És igazából Jimmy jelenlétét se nagyon értettem, nélküle is megoldható lett volna minden, de azért zavarni nem zavart, hogy itt volt. Darcy-nak pedig csak eleinte volt értelme, hogy megértsük az egész szituációt Wesview körül, de ezenkívül nem igen volt neki sem sajnos szerepe. És bár Haywardnak komolyabb szerepe volt, neki köszönhetjük Fehér Víziót is de ezenkívül ő sem adott hozzá az egészhez túl sokat, de azt mindenképp elérték a készítők, hogy a végére nagyon megutáljuk.
Rajtuk kívül Monica az egyetlen, akire azt lehet mondani, hogy jogosan volt itt, hiszen ő is megkapta a kis eredetsztoriját, természetesen most már megvannak a képességei is így fel is kereste őt vélhetően Fury, hogy csatlakozzon hozzá a fenti S.W.O.R.D. bázisnál, ezzel pedig felvezetve a már bejelentett ’Secret Invasion’ sorozatot és persze a következő Marvel Kapitány filmet is.
Ami pedig a főszereplőnket illeti, lemondott a kreált családjáról annak érdekében, hogy az emberek felszabaduljanak majd elbúcsúzott Víziótól és a gyerekeiktől, legalábbis egyelőre, majd elrepült tanulmányozni a Dakrholdot egy titokzatosnak mondható hegységben. Na, most, akik jobban ismerik a Darkhold és a Skarlát Boszorkány keletkezését, azoknak valószínűleg már vannak tippjeik, mi lehet ez a hely. Számomra szinte egyértelmű, hogy Wanda arra a helyre ment el, ahol megírták a könyvet és úgymond az ő sorsát is, szóval nem lenne túl nagy meglepetés, ha a közeljövőben a könyv íróját komolyabban is elővennék, még ha nem is egy nagyobb ellenségként, mint ahogy azt tették Thanosszal. Természetesen az utolsó képkockák már a következő Doktor Strange filmet vezették fel, ahogy Wanda asztrális kivetülése tanulmányozza a Darkholdot és közben hallja a gyerekei hangját, ami megint felvet pár kérdést, amire választ valószínűleg csak 1 év múlva kapunk majd a Doktor Strange filmben.
Összegezve tehát, a WandaVision nem lett tökéletes, nem is vártam el, hogy az legyen, de nem túlzok, ha azt mondom, toronymagasan a legjobb MCU alkotás, sőt az egyik legjobb képregény adaptáció is. A két főszereplő Elizabeth Olsen és Paul Bettany, kiegészülve Kathryn Hahnal remélhetőleg kapnak majd jelölést komolyabb díjakra mert hatalmasat alkottak és a készítők is megérdemelnék az elismerést.
Akiket az érdekel, hogy szükséges-e a sorozat megnézése a jövőben megjelenő filmek értéséhez, azoknak annyit mondanék, hogy nem, nem szükséges, DE ajánlott, főleg azért, mert a két címszereplő hatalmas változásokon esett át és nem hiszem, hogy a filmekben egy félmondattal el lehetne majd intézni, ami ebben a sorozatban történt. Nem beszélve arról, hogy a sorozat megtekintése nélkül nem értenénk meg igazán Wanda motivációit sem, főleg, ha a jövőben is annyi szerepe lesz, mint az elmúlt 6 év alatt.
Részemről, holnaptól már jöhetne is a Skarlát Boszorkány spinoff sorozat, meglátjuk, a Disney és Feige, hogyan döntenek majd. Egyelőre annyi biztosnak tűnik, hogy 2. évad nem várható. De az előbb említett spinoff nem lenne túl meglepő húzás tőlük.
Értékelés: 80%
Solt Dávid
További kritikák:
Comments powered by CComment