Az Érkezés könyv formájában is egyedi élmény

Mindig öröm várni, hogy bemutassák a mozikban Denis Villeuve legújabb rendezését. Most is így vagyunk ezzel; épp hazánkban zajlanak a jövőre ígért Dűne forgatási munkálatai. A francia-kanadai rendező szívesen ugrik fejest egy-egy sci-fi megfilmesítésébe, s mindezt teszi az alapanyag kellő tiszteletével és beható tanulmányozásával. Így volt ez 2016-ban is, amikor az Érkezés című filmjével vászonra vitt egy első hallásra meglehetősen száraznak tűnő, ám legalább annyi potenciált rejtő írást, melyben a földönkívüliek különös látogatását és a velük való kapcsolatfelvételt mutatja be lépésről lépésre.

Az eredeti művet Ted Chiang írta 1998-ban Életed története címmel, amely egy nem túl terjedelmes, nagyjából hatvan oldalas elbeszélés. Az íróra a rendkívül precízen szerkesztett, higgadt logikával végigvezetett cselekményszál és a sokszor kifejezetten merész, eleve nagy csavarral operáló alapötlet jellemző. Így van ez a fent említett műben is, amely első hallásra hiába tűnik egy egyszerű kapcsolatfelvételi kísérletnek, az alapszituáció már a kezdetektől megágyaz egy olyan fordulatnak, amely minden később elhangzott mondatot idézőjelbe tesz. Főszereplőnk egy nyelvészprofesszor, bizonyos Dr. Louise Banks, akinek szemszögéből követhetjük nyomon azt a sci-fi írók körében nagyon is népszerű alaptételt, miszerint a békés szándékkal érkező földönkívüliek egy időre bolygónkon maradnak. Kutatócsoportok igyekeznek megteremteni a közös nyelvet, mellyel kideríthetik a lények érkezésének okát, és igyekeznek minél többet megtudni azok technológiájáról és biológiai felépítéséről. Egy ilyen csoport, pontosabban egy páros tagjává válik a doktornő, akinek társa egy fizikus, Dr. Gary Donnelly lesz. Kettejük eszmecseréiből, de elsősorban Louise gondolatmenetének követéséből jutunk lépésről lépésre egyre közelebb a küllemükből adódóan heptapodoknak (hétlábúaknak) elnevezett lények észjárásához és nyelvi sajátosságaihoz. Fokozatosan derül ki, hogy egészen másképp érzékelik a valóságot, ugyanis az idő számukra egy nemlineáris tényező – így beszédjükhöz egy egészen absztrakt írásmódot fejleszt ki a doktornő, s lassanként maga is elsajátítja ennek a beszédnek a különös logikáját. Az elbeszélés azonban nem ilyen egyszerű: két szálon fut, s ez a szál ágyaz meg a másiknak, amely teljességgel nélkülözi a linearitást; látszólag véletlenszerű visszaemlékezések sorát kapjuk Louise lánya életének apró epizódjaiból, amelyet jövő időben mesél el nekünk a doktornő. Első hallásra zavarónak tűnhet ez a megoldás, ám egyáltalán nem az, mert jól követhető, és meglehetősen izgalmassá teszi a narratívát. A két szál természetesen egyetlen nagy képben fut össze a történet végére, amely által az érzésünk támad, mintha egy kicsit mi magunk is beszélgethettünk volna a földönkívüliekkel.

A 2017-ben megjelent magyar kiadás nem csupán az Életed történetét tartalmazza, hanem összegyűjti Chiang más írásait is. A fent említett merész alapkoncepció ezeknél is tetten érhető. Többször is azon kaptam magam, hogy olyannak képzelem el az olvasottakat, mintha egy Black Mirror epizódot néznék, annyi különbséggel, hogy írónkat nem köti a nem-túl-távoli-jövő kiindulási helyzete; szabadon utazik térben és időben. Egyszer egy ókori birodalom ikonikus építményére kalauzol minket (Bábel tornya), máskor egy olyan alternatív valóságban járunk, ahol a kabbalisztikus misztika szómágiája életre keltheti az élettelen anyagot, ezzel pótolva az emberi erőforrást (Hetvenkét betű), és hidal át bizonyos evolúciós tökéletlenségeket. Máskor olyan alapkérdésekre keresi a választ, hogy mi történik modern társadalmunkkal, ha megváltozik a szépség-érzékelésünk (Szépségvakság: Dokumentumműsor). Nem fél egy olyan világot sem teremteni, ahol Isten és angyalai ténylegesen beavatkoznak a mindennapi életünkbe, ezáltal kézzelfoghatóvá válik a menny és pokol ígérete és fenyegetése (A pokol mint Isten hiánya). Nyolc ilyen és hasonlóan egyedi novellát tartalmaz a kötet, amelyet átfog a szabad akarat, mint visszatérő motívum tematikája.

Chang a létező összes jelentős tudományos-fantasztikus díjat megnyerte már, a legkevésbé sem érdemtelenül. Bár mindezidáig viszonylag kevés műve látott napvilágot, formabontó megoldásaival és merész alapötleteivel számos mai írót ihletett meg. Művei nem egyszerűen fogyasztható olvasmányok – semmiképp nem ajánlom őket pár megállónyi reggeli metrózáshoz vagy ebédszünetben két falat hamburger mellé, ugyanis alaposan próbára teszi koncentrációs készségünket a változatos forrásokból táplálkozó, ám mindig tudományos irányú eszmefuttatásaival. Figyelmünket azonban bőségesen meghálálják ezek az írások, mert mindegyik után egy-egy értékes gondolattal lehetünk gazdagabbak, melyeken még napokig töprenghetünk vagy vitatkozhatunk másokkal.

Bozó Katalin

A kötet megvásárolható az Agave Kiadó webshopjában.