Az Oscar Isaac show.

Nehéz úgy beszélni a sorozatról, hogy az ember ne lőjön le minden poént, így most én sem teszem, mivel ez egy spoiler-mentes kritika lesz az első rész alapján.

A Marvel ismét megpróbál újítani, aminek nagyon tudok örülni, hiszen az elmúlt 10 évben nem nagyon erőltették meg magukat, egészen a WandaVisionig, majd jött a többi élőszereplős sorozat amik szintén a szokásos középszert képviselték, talán az egyetlen kivétel a Hawkeye volt, ami bár nem alkotott nagyott de nagyon szórakoztató volt. Most pedig itt van a Moon Knight, ami egy olyan emberről szól, aki disszociatív személyiségzavarral küzd, ráadásul még ő maga sem tud róla. Legalábbis Steven, az egyik személyisége, aki a pilotban a főszerepet kapta. A történet röviden annyi, hogy Steven egy londoni múzeumban dolgozik ahol a fő motívum az egyiptomi kultúra. Az első rész alapján megismerhetjük nagyjából az életét, hogy mennyire magának való hiszen alvászavarokkal küzd, néha azt sem tudja, hogy került oda ahol épp van vagy, hogy milyen nap van. Ezt a készítők egyelőre remekül vitték képernyőre, nagyon jó megoldással mutatták be, hogy Steven mennyire nincs tisztában a dolgokkal és, hogy ez mentálisan mennyire megviseli őt. Ezt pedig Oscar Isaac erősíti a fantasztikus alakításával. A néző az első perctől kezdve megkedveli és együttérez vele. Nem véletlen azzal kezdtem, hogy ez az ő sorozata. Nyilván az övé, hiszen ő a főszereplő de ez nem minden esetben igaz, a sorozatok többségénél ha egy színész nem nyújt jó alakítást akkor elveszik a tömegben. Itt ez nem igaz, Isaac alakítása az, ami feldobja az amúgy közepes első részt. 

Őszintén szólva ha a sorozat nem tudhatna magának két olyan remek színészt, mint Oscar Isaac és Ethan Hawke nem biztos, hogy pozitívan tudnék vélekedni róla. Magáról a főgonoszról egyelőre még nem sokat tudunk azon kívül, hogy egy egyiptomi démoni lény, Ammut megszállottja, akinek skarabeusza valahogy Stevenhöz került és ezt próbálja visszaszerezni tőle. A Hawke által alakított Arthur Harrow ráadásul valami szekta féleséget is vezet és gyakorlatilag mindenhol vannak emberei, szóval a főhős nem kis nehézségekkel fog majd szembenézni. Remélhetőleg a sorozat készítői nem aprózzák el a dolgokat és rendesen kifejtik a két a karaktert és a köréjük épülő történetet. Erre mindössze hat részük van, szóval nincs rá túl sok idejük. A sorozat készítői egyébként dicséretet érdemelnek mert látvány terén, értem ezalatt a rendezést és a fényképezést, remekül megcsinálták, a hangeffektek zseniálisak, ez már az első jelenetnél is hallható rögtön. Mikor Harrow az üvegbetétes szandáljában sétál úgy érezzük, mintha mi magunk sétálnánk benne vagy amikor Steven állkapcsa visszakattan a helyére már a hangzástól is elfordul a néző feje. Bár a vizuális effektek az esetek többségében nem sikerültek túl jól, és a kamera rángatása sem tetszik túlzottan, de szerencsére annyira sosem lassul le a történet, hogy ez zavaró legyen, és ahogy azt már írtam, a színészek alakítása az ilyen kis negatívumokat simán elfeledtetik. 

A Moon Knight talán az első olyan Marvel sorozat, ami nem kapcsolódik semmilyen ponton sem az MCU-hoz, legalábbis egyelőre. Igazából még utalást sem kaptunk arra, hogy ennek bármi köze lenne ehhez az univerzumhoz és ez nagyon jót tesz neki. Főleg azért mert mindenféle előtudás nélkül bele lehet nézni, ami a többi sorozatról egyáltalán nem volt elmondható. Annyit azért leszögeznék, hogy ez a sorozat nem gyerekeknek készült, szóval 12 év alatt nem ajánlanám senkinek, ugyanis elég komoly dolgokat feszeget, erőszakos és elég véres is. Ráadásul horror elemeket is tartalmaz, szerencsére a minőségibb formátumból. Ami leginkább meglepett, hogy a humor is nagyon jó eddig benne. Nem erőltetett, hanem valósághű, ha lehet ilyet mondani. Tehát egyelőre nagy meglepetés számomra a sorozat, bár annyit azért leszögeznék, hogy képregényolvasóként nehezen viselem, hogy a főszereplő zsidó léte teljesen ignorálva lett, ami a képregényben nagyon fontos és pár dolgot még ezenkívül is megváltoztattak de ezt már megszoktam Kevin Feige-tól. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy hasonlít például a Netflixes Daredevilhez brutalitás terén, de minőségben megközelíti azt, ez tény!

Plusz adalék, hogy a sorozaton nagyon sok magyar dolgozott, a legtöbben a háttérben, de feltűnik pár színész is, és persze vannak jelenetek amiket kis hazánkban forgattak, de erről már nyilván olvastatok.

Értékelés: 75%

Solt Dávid