A szerelem sötét verem?

Bár a nagy hollywoodi produkciókra továbbra is várnunk kell még, a mozik szerencsére nyitva vannak, és a hazai filmgyártás nem tétlenkedik: egy újabb különleges, egyedi film került a héten a vásznakra, aminek már a címe is a furaságát sejteti. Nézzük, hogy sikerült a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre, vagyis Horváth Lili legújabb rendezése.

A történet szerint egy New Jersey-ben idegsebészként dolgozó doktornő, Márta egy szeminárium során összegabalyodik egy doktorral, Jánossal. Megbeszélnek egy randevút egy hónappal későbbre, Budapesten, így a nő felmond munkahelyén és visszautazik Magyarországra, ám a férfi végül nem jelenik meg a megadott helyen és időpontban. Márta utána megy, majd amikor hamarosan szembe kerülnek, kiderül, hogy a férfi nem tudja, ki ő. Innentől pedig a nézőre van bízva, hogyan értelmezi a történéseket.

A filmnek van egy nagyon kifinomult, egyedi hangulata: végig kérdések között vergődve tartja a nézőt. Akkor ez most valóság, vagy csak képzelgés? Márta lehetséges, hogy zaklató? Esetleg János zaklatta korábban Mártát? János létezik egyáltalán? Ahogy haladunk végig a cselekményen, egyre kevésbé fogjuk érteni, mi is történik, a film pedig tudatosan nem is próbál válaszokkal szolgálni. Rengeteg gondolatot ébreszt és hagyja is elmélázni az embert, egészen az utolsó képsorokig, amik bár némi magyarázattal szolgálnak, teljesen nem rángatják ki a homályból a megfejtéseket. Az mindenesetre bizonyos, hogy ilyen egyedi hangvételű, nem giccstengerre és nyáltengerre építő romantikus filmet ritkán láthatunk, itt furcsamód inkább a thriller műfaj elemei érhetőek tetten, érdemes tehát adni neki egy esélyt, de az is biztos, hogy ez nem lesz mindenki filmje. Ha az Oscar-jelölt Testről és lélekről című film tetszett, akkor bátrabban ajánlanám ezt is, bár személy szerint nekem a 2017-es alkotás jobban elnyerte a szívem. A szerelem boncolgatásán kívül más is boncolgatásra kerül, szó szerint (is): a magyar egészségügy állapotára is reflektálni igyekszik egy lehelletnyit érzéseim szerint a produkció. Egyrészt néhány orvos mentalitását, felkészültségét is megkérdőjelezi, másrészt a kórház felszereltsége is előtérbe kerül. Túl mélyen ugyan nem merülünk el a témában, de néhány "kikacsintás" érzékelhető volt.

felkeszules2 foto poste restante 990x537

A nyugtalanító hangulatra erősen rájátszik a film audiovizuális oldala. Egyrészt az operatőri munka tökéletesen szolgálja ki a koncepciót, gyakran nem láthatóak az arcok, ezzel pedig tovább keltik a feszültséget, még inkább elültetik bennünk a kételkedés magját. Másrészt a képivilág rendkívül zajos, a régebbi korok filmgyártására emlékezteti az embert, ennek pedig megintcsak hangulati okai vannak: a kép olyan zavaros, akár a főszereplőnk fejében zajló érzelmek, vagy mint a néző fejében viharként kavargó gondolatok. Harmadrészt nagyszerű zenei aláfestésekkel dolgozik az alkotás, a muzsikának itt kifejezetten fontos feladat jutott és maradéktalanul ki is szolgálja a feladatát. A klasszikus dallamok dominálnak, teszik mindent tökéletes összhangban a vizuális megjelenéssel. A két főszereplőnkre igazán nem lehet panasz: Stork Natasa hideg, mégis érzelmekkel teli játéka elképesztő, kívül ugyan magabiztosnak tűnik, ám érződik a belül törékeny jelleme, ráadásul a szófukarsága sem teszi könnyebbé az ő, valamint az egész alaphelyzet megértését. Bodó Viktor a kevés játékidő ellenére is remekel, sejtelmes, ugyanakkor mégis megnyugtató karaktert alakít, akinek feltűnésését újra és újra türelmetlenül várjuk.  Tovább viszont nem részletezném ezt a párost, mert akkor már spoileres talajra tévednénk.

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre egy igazi filmcsemege: valami teljesen újat mutat, egyedi elképzelést visz végig, épít fel aprólékosan és bont ki - már amennyire szeretné. A hangulata nem ereszt, az audiovizuális megoldások hengerelnek, a színészek pedig kiváló alakítást nyújtanak. Rétegfilm lesz, de egy próbát érdemes vele tenni, mert ha betalál, akkor nagyon betalál.

 

Értékelés: 85%

Molnár Levente

 

További kritikák:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Comments powered by CComment